“A világ tele van látszólag boldognak tűnő szinglikkel, akik utaznak, buliznak, sőt még gyereket is vállalnak egyedül.”
De mi történik, ha túl jól sikerül az egyedüllét? Ha valaki sokáig bent marad ebben az állapotban kényelmi szempontok miatt, mert úgy érzi, hogy könnyebb egyedül, mint alkalmazkodni, akkor esetleg negyvenévesen ébred rá, hogy nem kerek az élete.
Persze nem csupán kényelmi szempontok miatt dönt valaki az egyedüllét mellett, van aki tudatos karrierépítés miatt és vannak olyanok, akiket a szüleik “engednek el” nehezen. A másik leggyakoribb ok, hogy a “megkésett” fiatalok nem rendelkeznek megfelelő önbizalommal az ismerkedéshez, olyan kisebbrendűségi érzésekkel küzdenek, ami eleve lehetetlenné teszi egy egészséges párkapcsolat kialakítását. Általában észre sem veszik a másik nem flörtjelzéseit, vagy ha mégis, akkor sem reagálnak rá.
Bármi is legyen a háttérben, szinglinek lenni már nem dicsőség, manapság már egyre kevesebben érzik jól magukat Bridget Jones szerepében. A probléma sokakat érint, viszont kevesen veszik a bátorságot, hogy segítséget kérjenek.
Az egyedülállóknak rengeteg frappáns válasza van arra, hogy miért nincs párkapcsolatuk…épp most szakítottam, ez csak átmeneti állapot, még szeretném élvezni az életet, még nem találtam meg az igazit, sok a munkám, nincs időm ismerkedni…stb.
Sok fiatal előtt nincs megfelelő párkapcsolati minta, nem tudják hogyan lehet harmonikus kapcsolatot működtetni, hiszen gyermekként nem volt részük benne. Így eleve hátrányból indulnak, maguknak kell megküzdeni minden egyes tapasztalatért.
Mi lehet még a tartós egyedüllét oka? Úgy érzi az illető, hogy nem érdemli meg a szeretet, ezt hozta örökségként a szüleitől és nem látja önön problémáját kívülről. Ha valaki gyermekként egy elvárásokkal teli környezetben nő fel, ahol akkor jár jutalom, ha megteszi amit a szülei szeretnének és nincs lehetőség az önállóságra, pusztán a szabályok követésére, ott nem az kódolódik, hogy önmagamért vagyok szerethető.
Egy másik gyakori jelenség,hogy túl magas elvárásokat támaszt az illető és emiatt elmegy az ideális társ mellett. Képzeletben olyan paramétereket állít fel /intelligens, izmos, sportos, humoros, szép, magas egzisztenciával rendelkező/, melyek megléte egyszerre szinte lehetetlen. Ezért nem árt egy kicsit elrugaszkodni a megírt forgatókönyvtől és rábízni magunkat a megérzéseinkre, így esélyt adunk magunknak a boldogság, a szerelem megélésére.
Ahhoz, hogy boldog párkapcsolatot tudjunk felépíteni, nyitottnak kell lenni az élet által felkínált lehetőségekre és fel kell vállalni önmagunkat, az érzéseinket, a félelmeinket, a sebezhetőségünket, mindent, ami hozzánk tartozik, hiszen így fog ránk találni az a társ, aki önmagunkért szeret.
Rajmon Beáta
Olvass tovább: http://www.boldogsag-coach.com/news/szingliseg/
