Boldogság Coach

– Tudom, hogy meg kellene tennem, de egyszerűen nem megy, olyan mintha a félelem lefagyasztana…
– Tudod, hogy mitől félsz, ismered a félelmedet?
– Sok mindentől…el tudom-e viselni a magányt, képes leszek-e egyedül megállni a lábamon, hogyan fogadja el a gyermekem a döntésemet…annyi minden kavarog a fejemben. Minden egyes alkalommal, amikor elhatározom, hogy pontot teszek a kapcsolat végére, megszólal a fejemben a vészcsengő.
– Mi tart a kapcsolatban a félelmeden kívül? 
– Most arra gondolsz, szeretem-e még a párom, vagy egyáltalán érzek-e valamit? Nem…bár sokszor elhitetem magammal, hogy még mindig vannak bennem érzések, így könnyebb elviselni a döntésképtelenséget. Szerintem a megszokás, a látszólagos biztonság, ami még mindig benne tart, így sokkal kiszámíthatóbb az élet. 

Hogyan határozhatnánk meg a félelmet? A wikipédia szerint: egy lehangoló érzés, amit egy általunk észlelt fenyegetés kelt bennünk…A valóságban ennél sokkal fajsúlyosabb, olyan érzés, ami megbénít, ami megakadályoz abban, hogy úgy cselekedjünk, ahogy szeretnénk. Átjárja egész életünket, gyermekkortól kezdve egészen halálunkig végigkísér. Számtalan formájával találkozhatunk, némelyik kisebb nyomot hagy, s vannak olyanok, melyekhez olyan mély hegek társulnak, melyekkel életünk későbbi szakaszában is nagyon nehéz szembenézni. A lélek tárol minden információt, minden érzést, így a félelmeinket is, ezért folyamatosan jelen van, igaz, hogy nem mindig a felszínen, hanem a mélyebb rétegekben, de bennünk él. Ezért bizonyos élethelyzetek, melyekhez a múltban erős félelem társult és nem tudtunk vele megbirkózni,  jelenbeli helyzeteinket is megbéníthatja. Ha gyermekkorunkban megtapasztaltuk az eltaszítottságot, szüleink magunkra hagytak akár fizikailag, akár lelkileg, akkor felnőttként valószínűleg kerülni fogjuk azokat a szituációkat, melyekben szembe kellene néznünk az egyedülléttel. 

Mit tehetünk? Azok a szorongások, melyek komoly fizikai tüneteket hívnak elő (szapora szívdobogás, emésztőrendszeri problémák, alvászavar, ájulás, magas vérnyomás, stb) mindenképpen szakember segítségét igénylik. A  háttérben futó, kisebb félelmek viszont önerőből is leküzdhetők. Ahhoz, hogy teljes életet élhessünk, szembe kell tudnunk nézni velük és a kis lépések taktikájával meg kell válni tőlük. Az első lépés a félelem beazonosítása, mert sokszor általánosságban beszélünk a fogalomról. Gúzsba köt a félelem…találó kifejezés, hiszen olyan helyzetet élünk meg általa, melyben cselekvőképtelenné válunk… Nagyon sok formája ismert, a leggyakrabban a következőkkel találkozhatunk: félelem a kudarctól, a magánytól, a változástól, az érzések megélésétől, az intimitástól, a megszégyenüléstől, az ismeretlentől. Néhányat közülük talán már mindannyian megtapasztaltunk, gond csak akkor van, ha ezek az érzések hosszú távon korlátoznak bennünket. Miután már tudjuk a konkrét okot, tudatosan keressünk olyan szituációkat, ahol megélhetjük a nem kívánatos érzést, ezáltal feloldhatjuk a bennünk lévő blokkokat. Tudatos önismereti munkával, kitartással nagyon jó eredményeket lehet elérni, ami nagymértékben javítja életünk minőségét.

Rajmon Beáta

 http://www.boldogsag-coach.com

Az elmúlt évben ajánlottam egy nagyon szórakoztató, ugyanakkor mély lelki mondanivalóval rendelkező filmet, melyben két különböző világ találkozik, s ebből a találkozásból valami fantasztikus dolog születik. Az életrevalók című film főhősei számára megnyílnak a láthatatlan határok, olyan értékeket fedeznek fel önmagukban és olyan örömöket a mindennapjaikban, melyek eddig rejtve voltak, s mindezt úgy, hogy közben gyakorolják a teljes elfogadás művészetét.

A bevezető gondolatsor után, megmagyarázom miért is tértem vissza ehhez  a tanulságos történethez, mely megtörtént eseményt dolgoz fel. Nagyon sok embernél tapasztalom, hogy alvó üzemmódban élik az életet, teszik a dolgukat, napjaikat a megszokás, a rutin hatja át és örökös elégedetlenséggel, problémákkal küzdenek.  Pontosan azok a tulajdonságok hiányoznak belőlük, melyekkel filmbéli főhőseink rendelkeznek, a nyitottság, az őszinteség, az elfogadás, a tisztelet, a játékosság, a szeretet adás és kapás képessége. 

Rögtön felmerül a kérdés, miért olyan nehéz birtokolni ezen jellemvonásokat…Véleményem szerint, aki rendelkezik a már említett tulajdonságokkal, együtt áramlik az univerzummal, az élettel, s nem ragaszkodik görcsösen az ego által felépített illúziókhoz. Nem akar mások felett uralkodni, nem kényszeríti akaratát a másik emberre és élete eseményeit sem akarja mindenáron kézben tartani, sokkal inkább megélni szeretné a történéseket, illetve megérteni az események közötti összefüggéseket, s ezáltal tanulni, fejlődni. Ennek az életszemléletnek rengeteg pozitív hozadéka van, kiegyensúlyozott párkapcsolat, egyenrangú emberi kapcsolatok, a személyiségnek, a belső értékeknek megfelelő hivatás, folyamatos lelki fejlődés. A játékosság pedig hozzásegít, hogy megőrizzük és elő tudjuk hívni a bennünk élő gyermeket. A nehézsége abban nyilvánul meg, hogy jelenleg még kevés ember él belülről vezérelve, így sokszor érezhetjük úgy, hogy kilógunk a sorból, egyedül vagyunk, nem értenek meg embertársaink. 

Életrevalónak lenni nem mindig könnyű, de mindenképpen érdemes. Sokkal több örömteli pillanatban lehet részünk és a bensőnkből felszabaduló szeretetenergia által a boldogság is mindennapjaink részévé válik.

Te életrevaló vagy? Elfogadással, ítélkezésektől mentesen tudsz közelíteni embertársaidhoz? Őszintén kommunikálsz? Szavaid összhangban állnak belső világoddal, gondolataiddal? Megéled a benned megszülető érzéseket? Szabadon áramlik a szeretet benned? 

Rajmon Beáta