<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Boldogság Coach</provider_name><provider_url>https://boldogsagcoach.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Csillaglakó</author_name><author_url>https://boldogsagcoach.cafeblog.hu/author/rajmon_beata/</author_url><title>A kapcsolatok minősége</title><html>&lt;p style=&quot;color: #000000&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://boldogsagcoach.cafeblog.hu/files/2014/07/a-self-created-comfort-zone-ric-nagualero.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-37&quot; src=&quot;https://boldogsagcoach.cafeblog.hu/files/2014/07/a-self-created-comfort-zone-ric-nagualero-300x300.jpg&quot; alt=&quot;a-self-created-comfort-zone-ric-nagualero&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;300&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
Talán mindannyian megtapasztaltuk már, hogy a hozzánk közelálló embereket tudattalanul is felruházzuk olyan tulajdonságokkal, melyek a valóságban nem léteznek. Olykor jobbnak, őszintébbnek, udvariasabbnak, megbízhatóbbnak, erősebbnek stb. gondoljuk a párunkat, a barátunkat, esetleg a munkatársunkat. Ez az állapot egészen hosszú ideig fennmaradhat, aztán bekövetkezik az a pillanat, amikor a másikat illúziók nélkül látjuk meg.
A felismerést általában kiábrándulás, de legalább is csalódottság követi, holott a másik ember ugyanolyan volt mindvégig, pusztán mi láttuk többnek.

Vajon miért vetítettük bele mindazt a szépet, ami valójában nem is volt benne? Bármilyen kiábránditóan hangzik, de ez számunkra minden bizonnyal valamilyen előnnyel járt. Vegyünk egy példát...ha én nem érzem magam elég erősnek, de a páromban mindezt meglátom ( illetve meg szeretném látni) , akkor a kapcsolat számomra biztonságot ad, úgy érezhetem, hogy ami belőlem hiányzik, azt a másik fél tökéletesen pótolni tudja, így én barátságban maradhatok a félelmeimmel. Vagyis nem kell kilépnem a komfortzónámból, mert a másik fél mankót ad számomra.
Igen ám, de általában bekövetkezik az a pillanat, amikor lehull a lepel, ilyenkor változik meg a kapcsolat minősége, hiszen amit eddig olyan jónak láttunk, számunkra ideálisnak, az hirtelen megfakul. Első nekifutásra nagy valószínűséggel a másikat fogjuk hibáztatni, majd az igazi felismerés akkor ér utol minket, ha önvizsgálatot tartunk. Ekkor döbbenünk rá, hogy a saját gyengeségeinket próbáltuk ellensúlyozni a másik ember által. Jó volt elbújni a szárnyai alatt...de ahogy a madárfiókáknak is ki kell repülniük a fészekből, úgy nekünk is meg kell tanulnunk kilépni a komfortzónánkból és szembenézni a félelmeinkkel, gyengeségeinkkel. Ezután már nincs más dolgunk mint egyre beljebb merészkedni az általunk veszélyesnek tartott &quot;életbe.&quot;

Rajmon Beáta

Még több cikket itt olvashatsz: &lt;a href=&quot;http://www.boldogsag-coach.com&quot;&gt;www.boldogsag-coach.com&lt;/a&gt;</html><type>rich</type></oembed>